Σοφία Σαλωμῶνος

Wisdom of Solomon - Chapter 19

1

ὁ δέ ἀσεβής μέχρι τέλος ἀνελεήμων θυμός ἐπιἵστημι προοἶδα γάρ αὐτός καί ὁ μέλλω

Asfortheungodly,wrathcameuponthemwithoutmercyuntotheend:forheknewbeforewhattheywoulddo;

2

ὅτι αὐτός ἐπιτρέπω ὁ ἀποεἶμι καί μετά σπουδή προπέμπω αὐτός διώκω μεταμελέω

Howthathavinggiventhemleavetodepart,andsentthemhastilyaway,theywouldrepentandpursuethem.

3

ἔτι γάρ ἐν χείρ ἔχω ὁ πένθος καί προςὀδύρομαι τάφος νεκρός ἕτερος ἐπισπάω λογισμός ἄνοια καί ὅς ἱκετεύω ἐκβάλλω οὗτος ὡς φυγάς διώκω

Forwhilsttheywereyetmourningandmakinglamentationatthegravesofthedead,theyaddedanotherfoolishdevice,andpursuedthemasfugitives,whomtheyhadintreatedtobegone.

4

ἕλκω γάρ αὐτός ὁ ἄξιος ἐπί οὗτος ὁ πέρας ἀνάγκη καί ὁ συνβαίνω ἀμνηστία ἐνβάλλω ἵνα ὁ λείπω ὁ βάσανος προσ ἀναπληρόω κόλασις

Forthedestiny,whereoftheywereworthy,drewthemuntothisend,andmadethemforgetthethingsthathadalreadyhappened,thattheymightfulfilthepunishmentwhichwaswantingtotheirtorments:

5

καί ὁ μέν λαός σύ παράδοξος ὁδοιπορία πειράζω ἐκεῖνος δέ ξένος εὑρίσκω θάνατος

Andthatthypeoplemightpassawonderfulway:buttheymightfindastrangedeath.

6

ὅλος γάρ ὁ κτίσις ἐν ἴδιος γένος πάλιν ἄνωθεν διατυπόω ὑποἠρετέω ὁ σός ἐπιταγή ἵνα ὁ σύ παῖς φυλάσσω ἀβλαβής

Forthewholecreatureinhisproperkindwasfashionedagainanew,servingthepeculiarcommandmentsthatweregivenuntothem,thatthychildrenmightbekeptwithouthurt:

7

ὁ ὁ παρεμβολή σκιάζω νεφέλη ἐκ δέ προ ὑποἵστημι ὕδωρ ξηρός ἀνάδυσις γῆ θεωρέω ἐκ ἐρυθρός θάλασσα ὁδός ἀνεμπόδιστος καί χλοηφόρος πεδίον ἐκ κλύδων βίαιος

Asnamely,acloudshadowingthecamp;andwherewaterstoodbefore,drylandappeared;andoutoftheRedseaawaywithoutimpediment;andoutoftheviolentstreamagreenfield:

8

διά ὅς πανεθνί διαἔρχομαι ὁ ὁ σός σκεπάζω χείρ θεωρέω θαυμαστός τέρας

Wherethroughallthepeoplewentthatweredefendedwiththyhand,seeingthymarvellousstrangewonders.

9

ὡς γάρ ἵππος νέμω καί ὡς ἀμνός διασκιρτάω αἰνέω σύ κύριος ὁ ῥύομαι αὐτός

Fortheywentatlargelikehorses,andleapedlikelambs,praisingthee,OLord,whohadstdeliveredthem.

10

μιμνήσκω γάρ ἔτι ὁ ἐν ὁ παροικία αὐτός πῶς ἀντί μέν γένεσις ζῷον ἐκἄγω ὁ γῆ σκνίψ ἀντί δέ ἔνυδρος ἐκἐρεύγομαι ὁ ποταμός πλῆθος βάτραχος

Fortheywereyetmindfulofthethingsthatweredonewhiletheysojournedinthestrangeland,howthegroundbroughtforthfliesinsteadofcattle,andhowtherivercastupamultitudeoffrogsinsteadoffishes.

11

ἐπί ὕστερος δέ ὁράω καί γένος νέος ὄρνις ὅτε ἐπιθυμία προἄγω αἰτέω ἔδεσμα τρυφή

Butafterwardstheysawanewgenerationoffowls,when,beingledwiththeirappetite,theyaskeddelicatemeats.

12

εἰς γάρ παραμυθία ἐκ θάλασσα ἀναβαίνω αὐτός ὀρτυγομήτρα

Forquailscameupuntothemfromtheseafortheircontentment.

13

καί ὁ τιμωρία ὁ ἁμαρτωλός ἐπιἔρχομαι οὐ ἄνευ ὁ προγίγνομαι τεκμήριον ὁ βία ὁ κεραυνός δικαίως γάρ πάσχω ὁ ἴδιος αὐτός πονηρία καί γάρ χαλεπός μισοξενία ἐπιτηδεύω

Andpunishmentscameuponthesinnersnotwithoutformersignsbytheforceofthunders:fortheysufferedjustlyaccordingtotheirownwickedness,insomuchastheyusedamorehardandhatefulbehaviourtowardstrangers.

14

ὁ μέν γάρ ὁ ἀγνοέω οὐ δέχομαι παραεἰμί οὗτος δέ εὐεργέτης ξένος δουλόω

FortheSodomitesdidnotreceivethose,whomtheyknewnotwhentheycame:butthesebroughtfriendsintobondage,thathadwelldeservedofthem.

15

καί οὐ μόνον ἀλλά ἤ τις ἐπισκοπή εἰμί αὐτός ἐπεί ἀπεχθῶς προςδέχομαι ὁ ἀλλότριος

Andnotonlyso,butperadventuresomerespectshallbehadofthose,becausetheyusedstrangersnotfriendly:

16

ὁ δέ μετά ἑόρτασμα εἰςδέχομαι ὁ ἤδη ὁ αὐτός μεταἔχω δίκαιος δεινός κακόω πόνος

Buttheseverygrievouslyafflictedthem,whomtheyhadreceivedwithfeastings,andwerealreadymadepartakersofthesamelawswiththem.

17

πλήσσω δέ καί ἀορασία ὥσπερ ἐκεῖνος ἐπί ὁ ὁ δίκαιος θύρα ὅτε ἀχανής περιβάλλω σκότος ἕκαστος ὁ ἑαυτοῦ θύρα ὁ δίοδος ζητέω

Thereforeevenwithblindnesswerethesestricken,asthosewereatthedoorsoftherighteousman:when,beingcompassedaboutwithhorriblegreatdarkness,everyonesoughtthepassageofhisowndoors.

18

διά ἑαυτοῦ γάρ ὁ στοιχεῖον μεταἁρμόζω ὥσπερ ἐν ψαλτήρίον φθόγγος ὁ ῥυθμός ὁ ὄνομα διαἀλλάσσω πάντοτε μένω ἦχος ὅσπερ εἰμί εἰκάζω ἐκ ὁ ὁ γίγνομαι ὄψις ἀκριβῶς

Fortheelementswerechangedinthemselvesbyakindofharmony,likeasinapsalterynoteschangethenameofthetune,andyetarealwayssounds;whichmaywellbeperceivedbythesightofthethingsthathavebeendone.

19

χερσαῖος γάρ εἰς ἔνυδρος μεταβάλλω καί νηκτός μεταβαίνω ἐπί γῆ

Forearthlythingswereturnedintowatery,andthethings,thatbeforeswaminthewater,nowwentupontheground.

20

πῦρ ἰσχύω ἐν ὕδωρ ὁ ἴδιος δύναμις καί ὕδωρ ὁ σβεστικός φύσις ἐπιλανθάνω

Thefirehadpowerinthewater,forgettinghisownvirtue:andthewaterforgathisownquenchingnature.

21

φλόξ ἀνάπαλιν εὔφθαρτος ζῷον οὐ μαραίνω σάρξ ἐν περιπατέω οὐδέ τηκτός κρυσταλλοειδής εὔτηκτος γένος ἀμβρόσιος τροφή

Ontheotherside,theflameswastednotthefleshofthecorruptiblelivingthings,thoughtheywalkedtherein;neithermeltedtheytheicykindofheavenlymeatthatwasofnatureapttomelt.

22

κατά πᾶς γάρ κύριος μεγαλύνω ὁ λαός σύ καί δοξάζω καί οὐ ὑπερὁράω ἐν πᾶς καιρός καί τόπος παραἵστημι

Forinallthings,OLord,thoudidstmagnifythypeople,andglorifythem,neitherdidstthoulightlyregardthem:butdidstassistthemineverytimeandplace.