Ζαχαρίας

Zechariah - Chapter 4

1

καί ἐπιστρέφω ὁ ἄγγελος ὁ λαλέω ἐν ἐγώ καί ἐκἀγείρω ἐγώ ὅς τρόπος ὅταν ἐκἐγείρω ἄνθρωπος ἐκ ὕπνος αὐτός

Andtheangelthattalkedwithmereturned,andawakenedme,aswhenamanisawakenedoutofhissleep.

2

καί εἶπον πρός ἐγώ τίς σύ βλέπω καί εἶπον ὁράω καί ἰδού λυχνία χρυσοῦς ὅλος καί ὁ λαμπάδιον ἐπάνω αὐτός καί ἑπτά λύχνος ἐπάνω αὐτός καί ἑπτά ἐπαρυστρίς ὁ λύχνος ὁ ἐπάνω αὐτός

Andhesaidtome,Whatseestthou?AndIsaid,Ihaveseen,andbeholdacandlestickallofgold,anditsbowluponit,andsevenlampsuponit,andsevenoilfunnelstothelampsuponit:

3

καί δύο ἐλαία ἐπάνω αὐτός εἷς ἐκ δεξιός ὁ λαμπάδιον καί εἷς ἐκ εὐώνυμος

andtwoolive-treesaboveit,oneontherightofthebowl,andoneontheleft.

4

καί ἐπιἐρωτάω καί εἶπον πρός ὁ ἄγγελος ὁ λαλέω ἐν ἐγώ λέγω τίς εἰμί οὗτος κύριος

AndIinquired,andspoketotheangelthattalkedwithme,saying,Whatarethesethings,<b>my</b>lord?

5

καί ἀποκρίνω ὁ ἄγγελος ὁ λαλέω ἐν ἐγώ καί εἶπον πρός ἐγώ οὐ γιγνώσκω τίς εἰμί οὗτος καί εἶπον οὐ κύριος

Andtheangelthattalkedwithmeanswered,andspoketome,saying,Knowestthounotwhatthesethingsare?AndIsaid,No,<b>my</b>lord.

6

καί ἀποκρίνω καί εἶπον πρός ἐγώ λέγω οὗτος ὁ λόγος κύριος πρός ζοροβαβελ λέγω οὐ ἐν δύναμις μέγας οὐδέ ἐν ἰσχύς ἀλλά ἤ ἐν πνεῦμα ἐγώ λέγω κύριος παντοκράτωρ

Andheansweredandspoketome,saying,ThisisthewordoftheLordtoZorobabel,saying,Notbymightypower,norbystrength,butbymySpirit,saiththeLordAlmighty.

7

τίς εἰμί σύ ὁ ὄρος ὁ μέγας πρό πρόσωπον ζοροβαβελ ὁ καταὀρθόω καί ἐκφέρω ὁ λίθος ὁ κληρονομία ἰσότης χάρις χάρις αὐτός

Whoartthou,thegreatmountainbeforeZorobabel,thatthoushouldestprosper?whereasIwillbringoutthestoneoftheinheritance,thegraceofittheequalof<b>my</b>grace.

8

καί γίγνομαι λόγος κύριος πρός ἐγώ λέγω

AndthewordoftheLordcametome,saying,

9

ὁ χείρ ζοροβαβελ θεμελιόω ὁ οἶκος οὗτος καί ὁ χείρ αὐτός ἐπιτελέω αὐτός καί ἐπιγιγνώσκω διότι κύριος παντοκράτωρ ἐκ ἀποστέλλω ἐγώ πρός σύ

ThehandsofZorobabelhavelaidthefoundationofthishouse,andhishandsshallfinishit:andthoushaltknowthattheLordAlmightyhassentmetothee.

10

διότι τίς ἐκοὐδενόω εἰς ἡμέρα μικρός καί χαίρω καί ὁράω ὁ λίθος ὁ κασσιτέρινος ἐν χείρ ζοροβαβελ ἑπτά οὗτος ὀφθαλμός κύριος εἰμί ὁ ἐπιβλέπω ἐπί πᾶς ὁ γῆ

Forwhohasdespisedthesmalldays?surelytheyshallrejoice,andshallseetheplummetoftininthehandofZorobabel:thesearetheseveneyesthatlookuponalltheearth.

11

καί ἀποκρίνω καί εἶπον πρός αὐτός τίς ὁ δύο ἐλαία οὗτος ὁ ἐκ δεξιός ὁ λυχνία καί ἐκ εὐώνυμος

AndIanswered,andsaidtohim,Whatarethesetwoolive-trees,whichareontherightandlefthandofthecandlestick?

12

καί ἐπιἐρωτάω ἐκ δεύτερος καί εἶπον πρός αὐτός τίς ὁ δύο κλάδος ὁ ἐλαία ὁ ἐν ὁ χείρ ὁ δύο μυξωτήρ ὁ χρυσοῦς ὁ ἐπιχέω καί ἐπι ἀναἄγω ὁ ἐπαρυστρίς ὁ χρυσοῦς

AndIaskedthesecondtime,andsaidtohim,Whatarethetwobranchesoftheolive-treesthatarebythesideofthetwogoldenpipesthatpourintoandcommunicatewiththegoldenoilfunnels?

13

καί εἶπον πρός ἐγώ οὐ οἶδα τίς εἰμί οὗτος καί εἶπον οὐ κύριος

Andhesaidtome,Knowestthounotwhattheseare?andIsaid,No,<b>my</b>lord.

14

καί εἶπον οὗτος ὁ δύο υἱός ὁ πιότης παραἵστημι ὁ κύριος πᾶς ὁ γῆ

Andhesaid,Thesearethetwoanointedones<b>that</b>standbytheLordofthewholeearth.