Ησαΐας

Isaiah - Chapter 22

1

ὁ ῥῆμα ὁ φάραγξ σιων τίς γίγνομαι σύ νῦν ὅτι ἀναβαίνω πᾶς εἰς δῶμα

THEWORDOFTHEVALLEYOFSION.Whathashappenedtothee,thatnowyeareallgoneuptothehousetopswhichhelpyounot?

2

μάταιος ἐνπίμπλημι ὁ πόλις βοάω ὁ τραυματίας σύ οὐ τραυματίας μάχαιρα οὐδέ ὁ νεκρός σύ νεκρός πόλεμος

Thecityisfilledwithshouting<b>men</b>:thyslainarenotslainwithswords,norarethydeadthosewhohavediedinbattle.

3

πᾶς ὁ ἄρχων σύ φεύγω καί ὁ ἁλίσκω σκληρῶς δέω εἰμί καί ὁ ἰσχύω ἐν σύ πόρρω φεύγω

Allthyprinceshavefled,and<b>thy</b>captivesaretightlybound,andthemighty<b>men</b>intheehavefledfaraway.

4

διά οὗτος εἶπον ἀποἵημι ἐγώ πικρῶς κλαίω μή καταἰσχύω παρακαλέω ἐγώ ἐπί ὁ σύντριμμα ὁ θυγάτηρ ὁ γένος ἐγώ

ThereforeIsaid,Letmealone,Iwillweepbitterly;labournottocomfortmeforthebreachofthedaughterofmypeople.

5

ὅτι ἡμέρα ταραχή καί ἀπώλεια καί καταπάτημα καί πλάνησις παρά κύριος σαβαωθ ἐν φάραγξ σιων πλανάω ἀπό μικρός ἕως μέγας πλανάω ἐπί ὁ ὄρος

For<b>itis</b>adayoftrouble,andofdestruction,andoftreadingdown,and<b>thereis</b>perplexity<b>sent</b>fromtheLordofhosts:theywanderinthevalleyofSion;theywanderfromtheleasttothegreatestonthemountains.

6

ὁ δέ αιλαμίτης λαμβάνω φαρέτρα ἀναβάτης ἄνθρωπος ἐπί ἵππος καί συναγωγή παράταξις

AndtheElamitestook<b>their</b>quivers,and<b>therewere</b>menmountedonhorses,and<b>therewas</b>agatheringforbattle.

7

καί εἰμί ὁ ἐκλεκτός φάραγξ σύ πίμπλημι ἅρμα ὁ δέ ἱππεύς ἐνφράσσω ὁ πύλη σύ

Anditshallbe<b>that</b>thychoicevalleysshallbefilledwithchariots,andhorsemenshallblockupthygates.

8

καί ἀνακαλύπτω ὁ πύλη ιουδα καί ἐνβλέπω ὁ ἡμέρα ἐκεῖνος εἰς ὁ ἐκλεκτός οἶκος ὁ πόλις

AndtheyshalluncoverthegatesofJuda,andtheyshalllookinthatdayonthechoicehousesofthecity.

9

καί ἀνακαλύπτω ὁ κρυπτός ὁ οἶκος ὁ ἄκρος δαυίδ καί ὁράω ὅτι πολύς εἰμί καί ὅτι ἀποστρέφω ὁ ὕδωρ ὁ ἀρχαῖος κολυμβήθρα εἰς ὁ πόλις

AndtheyshalluncoverthesecretplacesofthehousesofthecitadelofDavid:andtheysawthattheyweremany,andthatone<b>had</b>turnedthewateroftheoldpoolintothecity;

10

καί ὅτι κατααἱρέω ὁ οἶκος ἰερουσαλήμ εἰς ὀχύρωμα ὁ τεῖχος ὁ πόλις

andthatthey<b>had</b>pulleddownthehousesofJerusalem,tofortifythewallofthecity.

11

καί ποιέω ἑαυτοῦ ὕδωρ ἀνά μέσος ὁ δύο τεῖχος ἐσώτερον ὁ κολυμβήθρα ὁ ἀρχαῖος καί οὐ ἐνβλέπω εἰς ὁ ἀπό ἀρχή ποιέω αὐτός καί ὁ κτίζω αὐτός οὐ ὁράω

Andyeprocuredtoyourselveswaterbetweenthetwowallswithintheancientpool:butyelookednottohimthatmadeitfromthebeginning,andregardednothimthatcreatedit.

12

καί καλέω κύριος σαβαωθ ἐν ὁ ἡμέρα ἐκεῖνος κλαυθμός καί κοπετός καί ξύρησις καί ζώσις σάκκος

AndtheLord,theLordofhosts,calledinthatdayforweeping,andlamentation,andbaldness,andforgirdingwithsackcloth:

13

αὐτός δέ ποιέω εὐφροσύνη καί ἀγαλλίαμα σφάζω μόσχος καί θύω πρόβατον ὥστε ἐσθίω κρέας καί πίνω οἶνος λέγω ἐσθίω καί πίνω αὔριον γάρ ἀποθνήσκω

buttheyengagedinjoyandgladness,slayingcalves,andkillingsheep,soastoeatflesh,anddrinkwine;saying,Letuseatanddrink;forto-morrowwedie.

14

καί ἀνακαλύπτω οὗτος εἰμί ἐν ὁ οὖς κύριος σαβαωθ ὅτι οὐ ἀποἵημι σύ οὗτος ὁ ἁμαρτία ἕως ἄν ἀποθνήσκω

AndthesethingsarerevealedintheearsoftheLordofhosts:forthissinshallnotbeforgivenyou,untilyedie.

15

ὅδε λέγω κύριος σαβαωθ πορεύομαι εἰς ὁ παστοφόριον πρός σομνας ὁ ταμίας καί εἶπον αὐτός

ThussaiththeLordofhosts,Gointothechamber,toSomnasthetreasurer,andsaytohim,Whyartthouhere?

16

τίς σύ ὧδε καί τίς σύ εἰμί ὧδε ὅτι λατομέω σεαυτοῦ ὧδε μνημεῖον καί ποιέω σεαυτοῦ ἐν ὑψηλός μνημεῖον καί γράφω σεαυτοῦ ἐν πέτρα σκηνή

andwhathastthoutodohere,thatthouhastherehewnthyselfasepulchre,andmadestthyselfasepulchreonhigh,andhastgravenforthyselfadwellingintherock?

17

ἰδού δή κύριος σαβαωθ ἐκβάλλω καί ἐκτρίβω ἀνήρ καί ἀποαἱρέω ὁ στολή σύ

Beholdnow,theLordofhostscastsforthandwillutterlydestroy<b>such</b>aman,andwilltakeawaythyrobeandthygloriouscrown,

18

καί ὁ στέφανος σύ ὁ ἔνδοξος καί ῥίπτω σύ εἰς χώρα μέγας καί ἀμέτρητος καί ἐκεῖ ἀποθνήσκω καί τίθημι ὁ ἅρμα σύ ὁ καλός εἰς ἀτιμία καί ὁ οἶκος ὁ ἄρχων σύ εἰς καταπάτημα

andwillcasttheeintoagreatandunmeasuredland,andtherethoushaltdie:andhewillbringthyfairchariottoshame,andthehouseofthyprincetobetroddendown.

19

καί ἀποαἱρέω ἐκ ὁ οἰκονομία σύ καί ἐκ ὁ στάσις σύ

Andthoushaltberemovedfromthystewardship,andfromthyplace.

20

καί εἰμί ἐν ὁ ἡμέρα ἐκεῖνος καλέω ὁ παῖς ἐγώ ελιακιμ ὁ ὁ χελκιας

Anditshallcometopassinthatday,thatIwillcallmyservantEliakimthesonofChelcias:

21

καί ἐνδύω αὐτός ὁ στολή σύ καί ὁ στέφανος σύ δίδωμι αὐτός καί ὁ κράτος καί ὁ οἰκονομία σύ δίδωμι εἰς ὁ χείρ αὐτός καί εἰμί ὡς πατήρ ὁ ἐνοἰκέω ἐν ἰερουσαλήμ καί ὁ ἐνοἰκέω ἐν ιουδα

andIwillputonhimthyrobe,andIwillgranthimthycrownwithpower,andIwillgivethystewardshipintohishands:andheshallbeasafathertothemthatdwellinJerusalem,andtothemthatdwellinJuda.

22

καί δίδωμι ὁ δόξα δαυίδ αὐτός καί ἄρχω καί οὐ εἰμί ὁ ἀντιλέγω

AndIwillgivehimthegloryofDavid;andheshallrule,andthereshallbenonetospeakagainsthim:andIwillgivehimthekeyofthehouseofDavid<b>upon</b>hisshoulder;andheshallopen,andthereshallbenonetoshut;andheshallshut,andthereshallbenonetoopen.

23

καί ἵστημι αὐτός ἄρχων ἐν τόπος πιστός καί εἰμί εἰς θρόνος δόξα ὁ οἶκος ὁ πατήρ αὐτός

AndIwillmakehimarulerinasureplace,andheshallbeforagloriousthroneofhisfather'shouse.

24

καί εἰμί πείθω ἐπί αὐτός πᾶς ἔνδοξος ἐν ὁ οἶκος ὁ πατήρ αὐτός ἀπό μικρός ἕως μέγας καί εἰμί ἐπικρεμάννυμι αὐτός

Andeveryonethatisgloriousinthehouseofhisfathershalltrustinhim,fromtheleasttothegreatest;andtheyshalldependuponhiminthatday.

25

ἐν ὁ ἡμέρα ἐκεῖνος ὅδε λέγω κύριος σαβαωθ κινέω ὁ ἄνθρωπος ὁ στηρίζω ἐν τόπος πιστός καί πίπτω καί ἀποαἱρέω ὁ δόξα ὁ ἐπί αὐτός ὅτι κύριος λαλέω

ThussaiththeLordofhosts,Themanthatisfastenedinthesureplaceshallberemovedandbetakenaway,andshallfall;andtheglorythatisuponhimshallbeutterlydestroyed:fortheLordhasspokenit.