Ιώβ

Job - Chapter 29

1

ἔτι δέ προςτίθημι ιωβ εἶπον ὁ προοίμιον

AndJobcontinuedandsaidinhisparable,

2

τίς ἄν ἐγώ τίθημι κατά μήν ἔμπροσθεν ἡμέρα ὅς ἐγώ ὁ θεός φυλάσσω

OhthatIwereasinmonthspast,whereinGodpreservedme!

3

ὡς ὅτε αὔγω ὁ λύχνος αὐτός ὑπέρ κεφαλή ἐγώ ὅτε ὁ φῶς αὐτός πορεύομαι ἐν σκότος

Aswhenhislampshoneovermyhead;whenbyhislightIwalkedthroughdarkness.

4

ὅτε εἰμί ἐπιβρίθω ὁδός ὅτε ὁ θεός ἐπισκοπή ποιέω ὁ οἶκος ἐγώ

<b>As</b>whenIsteadfastlypursuedmyways,whenGodtookcareofmyhouse.

5

ὅτε εἰμί ὑλώδης λίαν κύκλος δέ ἐγώ ὁ παῖς

WhenIwasveryfruitful,andmychildrenwereaboutme;

6

ὅτε χέω ἐγώ ὁ ὁδός βούτυρον ὁ δέ ὄρος ἐγώ χέω γάλα

whenmywaysweremoistenedwithbutter,andthemountainsflowedformewithmilk.

7

ὅτε ἐκπορεύομαι ὄρθριος ἐν πόλις ἐν δέ πλατύς τίθημι ἐγώ ὁ δίφρος

WhenIwentforthearlyinthecity,andtheseatwasplacedformeinthestreets.

8

ὁράω ἐγώ νεανίσκος κρύπτω πρεσβύτης δέ πᾶς ἵστημι

Theyoungmensawme,andhidthemselves:andalltheoldmenstoodup.

9

ἁδρός δέ παύω λαλέω δάκτυλος ἐπιτίθημι ἐπί στόμα

Andthegreatmenceasedspeaking,andlaidtheirfingerontheirmouth.

10

ὁ δέ ἀκούω μακαρίζω ἐγώ καί γλῶσσα αὐτός ὁ λάρυγξ αὐτός κολλάω

Andtheythatheard<b>me</b>blessedme,andtheirtongueclavetotheirthroat.

11

ὅτι οὖς ἀκούω καί μακαρίζω ἐγώ ὀφθαλμός δέ ὁράω ἐγώ ἐκκλίνω

Fortheearheard,andblessedme;andtheeyesawme,andturnedaside.

12

διασώζω γάρ πτωχός ἐκ χείρ δυνάστης καί ὀρφανός ὅς οὐ εἰμί βοηθός βοηθέω

ForIsavedthepooroutofthehandoftheoppressor,andhelpedthefatherlesswhohadnohelper.

13

εὐλογία ἀποὀλλύω ἐπί ἐγώ ἔρχομαι στόμα δέ χήρα ἐγώ εὐλογέω

Lettheblessingoftheperishingonecomeuponme;yea,themouthofthewidowhasblessedme.

14

δικαιοσύνη δέ ἐνδύω ἀμφιάζω δέ κρίμα ἴσος διπλοΐς

AlsoIputonrighteousness,andclothedmyselfwithjudgmentlikeamantle.

15

ὀφθαλμός εἰμί τυφλός πούς δέ χωλός

Iwastheeyeoftheblind,andthefootofthelame.

16

ἐγώ εἰμί πατήρ ἀδύνατος δίκη δέ ὅς οὐ οἶδα ἐξιχνιάζω

Iwasthefatherofthehelpless;andIsearchedoutthecausewhichIknewnot.

17

συντρίβω δέ μύλη ἄδικος ἐκ δέ μέσος ὁ ὀδούς αὐτός ἅρπαγμα ἐκσπάω

AndIbrokethejaw-teethoftheunrighteous;Ipluckedthespoiloutofthemidstoftheirteeth.

18

εἶπον δέ ὁ ἡλικία ἐγώ γηράω ὥσπερ στέλεχος φοῖνιξ πολύς χρόνος βιόω

AndIsaid,Myageshallcontinueasthestemofapalm-tree;Ishalllivealongwhile.

19

ὁ ῥίζα ἐγώ δια ἀναοἴγω ἐπί ὕδωρ καί δρόσος αὐλίζω ἐν ὁ θερισμός ἐγώ

<b>My</b>rootwasspreadoutbythewater,andthedewwouldlodgeonmycrop.

20

ὁ δόξα ἐγώ καινός μετά ἐγώ καί ὁ τόξον ἐγώ ἐν χείρ αὐτός πορεύομαι

Myglorywasfreshinme,andbybowprosperedinhishand.

21

ἐγώ ἀκούω προςἔχω σιωπάω δέ ἐπί ὁ ἐμός βουλή

<b>Men</b>heardme,andgaveheed,andtheyweresilentatmycounsel.

22

ἐπί δέ ὁ ἐμός ῥῆμα οὐ προςτίθημι περιχαρής δέ γίγνομαι ὁπόταν αὐτός λαλέω

Atmywordtheyspokenotagain,andtheywereveryglandwheneverIspoketothem.

23

ὥσπερ γῆ διψάω προςδέχομαι ὁ ὑετός οὕτως οὗτος ὁ ἐμός λαλιά

Asthethirstyearthexpectingtherain,sothey<b>waitedfor</b>myspeech.

24

ἐάν γελάω πρός αὐτός οὐ μή πιστεύω καί φῶς ὁ πρόσωπον ἐγώ οὐ ἀποπίπτω

WereItolaughonthem,theywouldnotbelieve<b>it</b>;andthelightofmyfacehasnotfailed.

25

ἐκλέγω ὁδός αὐτός καί καταἵζω ἄρχων καί κατασκηνόω ὡσεί βασιλεύς ἐν μονοζώνος ὅς τρόπος παθεινός παρακαλέω

Ichoseouttheirway,andsatchief,anddweltasakinginthemidstofwarriors,asonecomfortingmourners.