Ιώβ

Job - Chapter 30

1

νυνί δέ καταγελάω ἐγώ ἐλαχύς νῦν νουθετέω ἐγώ ἐν μέρος ὅς ἐκοὐδενόω πατήρ αὐτός ὅς οὐ ἡγέομαι εἰμί ἄξιος κύων ὁ ἐμός νομάς

Butnowtheyoungesthavelaughedmetoscorn,nowtheyreprovemein<b>their</b>turn,whosefathersIsetatnought;whomIdidnotdeemworthy<b>tobewith</b>myshepherddogs.

2

καί γέ ἰσχύς χείρ αὐτός ἵνα τίς ἐγώ ἐπί αὐτός ἀποὀλλύω συντέλεια

Yea,whyhadIthestrengthoftheirhands?forthemthefullterm<b>oflife</b>waslost.

3

ἐν ἔνδεια καί λιμός ἄγονος ὁ φεύγω ἄνυδρος χθές συνοχή καί ταλαιπωρία

<b>Oneis</b>childlessinwantandfamine,<b>suchas</b>theythatfledbutlatelythedistressandmiseryofdrought.

4

ὁ περικλείω ἄλιμον ἐπί ἠχώ ὅστις ἄλιμον εἰμί αὐτός ὁ σῖτος ἄτιμος δέ καί φαυλίζω ἐνδεής πᾶς ἀγαθός ὅς καί ῥίζα ξύλον μασάω ὑπό λιμός μέγας

Whocompassthesaltplacesonthesounding<b>shore</b>,whohadsalt<b>herbs</b>fortheirfood,andweredishonorableandofnorepute,inwantofeverygoodthing;whoalsoaterootsoftreesbyreasonofgreathunger.

5

ἐπι ἀναἵστημι ἐγώ κλέπτης

Thieveshaverisenupagainstme,

6

ὅς ὁ οἶκος αὐτός εἰμί τρώγλη πέτρος

whosehouseswerethecavesoftherocks,wholivedunderthewildshrubs.

7

ἀνά μέσος εὐήχης βοάω ὅς ὑπό φρύγανον ἄγριος διααἰτάω

Theywillcryoutamongtherustling<b>bushes</b>.

8

ἄφρων υἱός καί ἄτιμος ὄνομα καί κλέος σβέννυμι ἀπό γῆ

<b>Theyare</b>sonsoffoolsandvilemen,<b>whose</b>nameandglory<b>are</b>quenchedfromofftheearth.

9

νυνί δέ κιθάρα ἐγώ εἰμί αὐτός καί ἐγώ θρύλημα ἔχω

ButnowIamtheirmusic,andtheyhavemeforaby-word.

10

βδελύσσω δέ ἐγώ ἀποἵστημι μακράν ἀπό δέ πρόσωπον ἐγώ οὐ φείδομαι πτύελος

Andtheystoodaloofandabhorredme,andsparednottospitinmyface.

11

ἀναοἴγω γάρ φαρέτρα αὐτός κακόω ἐγώ καί χαλινός ὁ πρόσωπον ἐγώ ἐκ ἀποστέλλω

Forhehasopenedhisquiverandafflictedme:theyalsohavecastofftherestraintofmypresence.

12

ἐπί δεξιός βλαστός ἐπι ἀναἵστημι πούς αὐτός ἐκτείνω καί ὁδοποιέω ἐπί ἐγώ τρίβος ἀπώλεια αὐτός

Theyhaverisenupagainst<b>me</b>ontherighthandof<b>their</b>offspring;theyhavestretchedouttheirfoot,anddirectedagainstmethewaysoftheirdestruction.

13

ἐκτρίβω τρίβος ἐγώ ἐκδύω γάρ ἐγώ ὁ στολή

Mypathsareruined;fortheyhavestrippedoffmyraiment:hehasshotatmewithhisweapons.

14

βέλος αὐτός καταἀκοντίζω ἐγώ χράομαι ἐγώ ὡς βούλομαι ἐν ὀδύνη φύρομαι

Andhehaspleadedagainstmeashewill:Iamoverwhelmedwithpains.

15

ἐπιστρέφω δέ ἐγώ ὁ ὀδύνη οἴχομαι ἐγώ ὁ ἐλπίς ὥσπερ πνεῦμα καί ὥσπερ νέφος ὁ σωτηρία ἐγώ

Mypainsreturnupon<b>me</b>;myhopeisgonelikethewind,andmysafetyasacloud.

16

καί νῦν ἐπί ἐγώ ἐκχέω ὁ ψυχή ἐγώ ἔχω δέ ἐγώ ἡμέρα ὀδύνη

Evennowmylifeshallbepouredforthuponme;anddaysofanguishseizeme.

17

νύξ δέ ἐγώ ὁ ὀστέον συνκαίω ὁ δέ νεῦρον ἐγώ διαλύω

Andbynightmybonesareconfounded;andmysinewsarerelaxed.

18

ἐν πολύς ἰσχύς ἐπιλαμβάνω ἐγώ ὁ στολή ὥσπερ ὁ περιστόμιον ὁ χιτών ἐγώ περιἔχω ἐγώ

Withgreatforce<b>mydisease</b>hastakenholdofmygarment:ithascompassedmeasthecollarofmycoat.

19

ἡγέομαι δέ ἐγώ ἴσος πηλός ἐν γῆ καί σποδός ἐγώ ὁ μερίς

Andthouhastcountedmeasclay;myportionindustandashes.

20

κράζω δέ πρός σύ καί οὐ εἰςἀκούω ἐγώ ἵστημι καί κατανοέω ἐγώ

AndIhavecriedtothee,butthouhearestmenot:buttheystoodstill,andobservedme.

21

ἐπιβαίνω δέ ἐγώ ἀνελεημόνως χείρ κραταιός ἐγώ μαστιγόω

Theyattackedmealsowithoutmercy:thouhastscourgedmewithastronghand.

22

τάσσω δέ ἐγώ ἐν ὀδύνη καί ἀποῥίπτω ἐγώ ἀπό σωτηρία

Andthouhastputmetogrief,andhastcastmeawayfromsafety.

23

οἶδα γάρ ὅτι θάνατος ἐγώ ἐκτρίβω οἰκία γάρ πᾶς θνητός γῆ

ForIknowthatdeathwilldestroyme:fortheearthisthehouse<b>appointed</b>foreverymortal.

24

εἰ γάρ ὀφείλω δύναμαι ἐμαυτοῦ χειρόομαι ἤ δέω γέ ἕτερος καί ποιέω ἐγώ οὗτος

OhthenthatImightlayhandsuponmyself,oratleastaskanother,andheshoulddothisforme.

25

ἐγώ δέ ἐπί πᾶς ἀδύνατος κλαίω στενάζω δέ ὁράω ἀνήρ ἐν ἀνάγκη

YetIweptovereveryhelplessman;IgroanedwhenIsawamanindistress.

26

ἐγώ δέ ἐπιἔχω ἀγαθός ἰδού συνἀντάω ἐγώ μᾶλλον ἡμέρα κακός

ButI,whenIwaitedforgoodthings,behold,daysofevilscamethemoreuponme.

27

ὁ κοιλία ἐγώ ἐκζέω καί οὐ σιωπάω προφθάνω ἐγώ ἡμέρα πτωχεία

Mybellyboiled,andwouldnotcease:thedaysofpovertypreventedme.

28

στένω πορεύομαι ἄνευ φιμός ἵστημι δέ ἐν ἐκκλησία κράζω

Iwentmourningwithoutrestraint:andIhavestoodandcriedoutintheassembly.

29

ἀδελφός γίγνομαι σειρήν ἑταῖρος δέ στρουθός

Iambecomeabrotherofmonsters,andacompanionofostriches.

30

ὁ δέ δέρμα ἐγώ σκοτόω μεγάλως ὁ δέ ὀστέον ἐγώ ἀπό καῦμα

Andmyskinhasbeengreatlyblackened,andmybonesareburnedwithheat.

31

ἀποβαίνω δέ εἰς πάθος ἐγώ ὁ κιθάρα ὁ δέ ψαλμός ἐγώ εἰς κλαυθμός ἐγώ

Myharpalsohasbeenturnedintomourning,andmysongintomyweeping.