Ἰουδίθ

Judith - Chapter 6

1

καί ὡς καταπαύω ὁ θόρυβος ὁ ἀνήρ ὁ κύκλος ὁ συνεδρία καί εἶπον ολοφέρνης ἀρχιστράτηγος δύναμις ασσουρ πρός αχιωρ ἐναντίον πᾶς ὁ δῆμος ἀλλόφυλος καί πρός πᾶς υἱός μωαβ

Andwhenthetumultofmenthatwereaboutthecouncilwasceased,HolofernesthechiefcaptainofthearmyofAssursaiduntoAchiorandalltheMoabitesbeforeallthecompanyofothernations,

2

καί τίς εἰμί σύ αχιωρ καί ὁ μισθωτός ὁ ἐφράιμ ὅτι προφητεύω ἐν ἐγώ καθώς σήμερον καί εἶπον ὁ γένος ἰσραήλ μή πολεμέω ὅτι ὁ θεός αὐτός ὑπερἀσπίζω αὐτός καί τίς θεός εἰ μή ναβουχοδονοσορ οὗτος ἀποστέλλω ὁ κράτος αὐτός καί ἐκὀλεθρεύω αὐτός ἀπό πρόσωπον ὁ γῆ καί οὐ ῥύομαι αὐτός ὁ θεός αὐτός

Andwhoartthou,Achior,andthehirelingsofEphraim,thatthouhastprophesiedagainstusastoday,andhastsaid,thatweshouldnotmakewarwiththepeopleofIsrael,becausetheirGodwilldefendthem?andwhoisGodbutNabuchodonosor?

3

ἀλλά ἐγώ ὁ δοῦλος αὐτός πατάσσω αὐτός ὡς ἄνθρωπος εἷς καί οὐ ὑποἵστημι ὁ κράτος ὁ ἵππος ἐγώ

Hewillsendhispower,andwilldestroythemfromthefaceoftheearth,andtheirGodshallnotdeliverthem:butwehisservantswilldestroythemasoneman;fortheyarenotabletosustainthepowerofourhorses.

4

κατακαίω γάρ αὐτός ἐν αὐτός καί ὁ ὄρος αὐτός μεθύω ἐν ὁ αἷμα αὐτός καί ὁ πεδίον αὐτός πληρόω ὁ νεκρός αὐτός καί οὐ ἀντιἵστημι ὁ ἴχνος ὁ πούς αὐτός κατά πρόσωπον ἐγώ ἀλλά ἀπώλεια ἀποὀλλύω λέγω ὁ βασιλεύς ναβουχοδονοσορ ὁ κύριος πᾶς ὁ γῆ εἶπον γάρ οὐ ματαιόω ὁ ῥῆμα ὁ λόγος αὐτός

Forwiththemwewilltreadthemunderfoot,andtheirmountainsshallbedrunkenwiththeirblood,andtheirfieldsshallbefilledwiththeirdeadbodies,andtheirfootstepsshallnotbeabletostandbeforeus,fortheyshallutterlyperish,saithkingNabuchodonosor,lordofalltheearth:forhesaid,Noneofmywordsshallbeinvain.

5

σύ δέ αχιωρ μισθωτός ὁ αμμων ὅς λαλέω ὁ λόγος οὗτος ἐν ἡμέρα ἀδικία σύ οὐ ὁράω ἔτι ὁ πρόσωπον ἐγώ ἀπό ὁ ἡμέρα οὗτος ἕως ὅς ἐκδικέω ὁ γένος ὁ ἐκ αἴγυπτος

Andthou,Achior,anhirelingofAmmon,whichhastspokenthesewordsinthedayofthineiniquity,shaltseemyfacenomorefromthisday,untilItakevengeanceofthisnationthatcameoutofEgypt.

6

καί τότε διαἔρχομαι ὁ σίδηρος ὁ στρατιά ἐγώ καί ὁ λαός ὁ θεράπων ἐγώ ὁ πλευρά σύ καί πίπτω ἐν ὁ τραυματίας αὐτός ὅταν ἐπιστρέφω

Andthenshalltheswordofminearmy,andthemultitudeofthemthatserveme,passthroughthysides,andthoushaltfallamongtheirslain,whenIreturn.

7

καί ἀπο καταἵστημι σύ ὁ δοῦλος ἐγώ εἰς ὁ ὀρεινή καί τίθημι σύ ἐν εἷς ὁ πόλις ὁ ἀνάβασις

Nowthereforemyservantsshallbringtheebackintothehillcountry,andshallsettheeinoneofthecitiesofthepassages:

8

καί οὐ ἀποὀλλύω ἕως ὅς ἐκὀλεθρεύω μετά αὐτός

Andthoushaltnotperish,tillthoubedestroyedwiththem.

9

καί εἴπερ ἐλπίζω ὁ καρδία σύ ὅτι οὐ συνλαμβάνω μή συνπίπτω σύ ὁ πρόσωπον λαλέω καί οὐδείς διαπίπτω ὁ ῥῆμα ἐγώ

Andifthoupersuadethyselfinthymindthattheyshallbetaken,letnotthycountenancefall:Ihavespokenit,andnoneofmywordsshallbeinvain.

10

καί προςτάσσω ολοφέρνης ὁ δοῦλος αὐτός ὅς εἰμί παραἵστημι ἐν ὁ σκηνή αὐτός συνλαμβάνω ὁ αχιωρ καί ἀπο καταἵστημι αὐτός εἰς βαιτυλουα καί παραδίδωμι εἰς χείρ υἱός ἰσραήλ

ThenHolofernescommandedhisservants,thatwaitedinhistent,totakeAchior,andbringhimtoBethulia,anddeliverhimintothehandsofthechildrenofIsrael.

11

καί συνλαμβάνω αὐτός ὁ δοῦλος αὐτός καί ἄγω αὐτός ἔξω ὁ παρεμβολή εἰς ὁ πεδίον καί ἀποαἴρω ἐκ μέσος ὁ πεδεινός εἰς ὁ ὀρεινή καί παραγίγνομαι ἐπί ὁ πηγή ὅς εἰμί ὑποκάτω βαιτυλουα

Sohisservantstookhim,andbroughthimoutofthecampintotheplain,andtheywentfromthemidstoftheplainintothehillcountry,andcameuntothefountainsthatwereunderBethulia.

12

καί ὡς εἶδον αὐτός ὁ ἀνήρ ὁ πόλις ἐπί ὁ κορυφή ὁ ὄρος ἀναλαμβάνω ὁ ὅπλον αὐτός καί ἀποἔρχομαι ἔξω ὁ πόλις ἐπί ὁ κορυφή ὁ ὄρος καί πᾶς ἀνήρ σφενδονήτης διακρατέω ὁ ἀνάβασις αὐτός καί βάλλω ἐν λίθος ἐπί αὐτός

Andwhenthemenofthecitysawthem,theytookuptheirweapons,andwentoutofthecitytothetopofthehill:andeverymanthatusedaslingkeptthemfromcomingupbycastingofstonesagainstthem.

13

καί ὑποδύω ὑποκάτω ὁ ὄρος δέω ὁ αχιωρ καί ἀποἵημι ῥίπτω ὑπό ὁ ῥίζα ὁ ὄρος καί ἀποοἴχομαι πρός ὁ κύριος αὐτός

Neverthelesshavinggottenprivilyunderthehill,theyboundAchior,andcasthimdown,andlefthimatthefootofthehill,andreturnedtotheirlord.

14

καταβαίνω δέ ὁ υἱός ἰσραήλ ἐκ ὁ πόλις αὐτός ἐπιἵστημι αὐτός καί λύω αὐτός ἀποἄγω εἰς ὁ βαιτυλουα καί καταἵστημι αὐτός ἐπί ὁ ἄρχων ὁ πόλις αὐτός

ButtheIsraelitesdescendedfromtheircity,andcameuntohim,andloosedhim,andbroughthimtoBethulia,andpresentedhimtothegovernorsofthecity:

15

ὅς εἰμί ἐν ὁ ἡμέρα ἐκεῖνος οζιας ὁ ὁ μιχα ἐκ ὁ φυλή συμεων καί χαβρις ὁ ὁ γοθονιηλ καί χαρμις υἱός μελχιηλ

WhichwereinthosedaysOziasthesonofMicha,ofthetribeofSimeon,andChabristhesonofGothoniel,andCharmisthesonofMelchiel.

16

καί συνκαλέω πᾶς ὁ πρεσβύτερος ὁ πόλις καί συντρέχω πᾶς νεανίσκος αὐτός καί ὁ γυνή εἰς ὁ ἐκκλησία καί ἵστημι ὁ αχιωρ ἐν μέσος πᾶς ὁ λαός αὐτός καί ἐπιἐρωτάω αὐτός οζιας ὁ συνβαίνω

Andtheycalledtogetheralltheancientsofthecity,andalltheiryouthrantogether,andtheirwomen,totheassembly,andtheysetAchiorinthemidstofalltheirpeople.ThenOziasaskedhimofthatwhichwasdone.

17

καί ἀποκρίνω ἀποἀγγέλλω αὐτός ὁ ῥῆμα ὁ συνεδρία ολοφέρνης καί πᾶς ὁ ῥῆμα ὅσος λαλέω ἐν μέσος ὁ ἄρχων υἱός ασσουρ καί ὅσος μεγαλορρημονέω ολοφέρνης εἰς ὁ οἶκος ἰσραήλ

AndheansweredanddeclareduntothemthewordsofthecouncilofHolofernes,andallthewordsthathehadspokeninthemidstoftheprincesofAssur,andwhatsoeverHoloferneshadspokenproudlyagainstthehouseofIsrael.

18

καί πίπτω ὁ λαός προςκυνέω ὁ θεός καί βοάω λέγω

ThenthepeoplefelldownandworshippedGod,andcrieduntoGod.saying,

19

κύριος ὁ θεός ὁ οὐρανός καταὁράω ἐπί ὁ ὑπερηφανία αὐτός καί ἐλεέω ὁ ταπείνωσις ὁ γένος ἐγώ καί ἐπιβλέπω ἐπί ὁ πρόσωπον ὁ ἁγιάζω σύ ἐν ὁ ἡμέρα οὗτος

OLordGodofheaven,beholdtheirpride,andpitythelowestateofournation,andlookuponthefaceofthosethataresanctifieduntotheethisday.

20

καί παρακαλέω ὁ αχιωρ καί ἐπιαἰνέω αὐτός σφόδρα

ThentheycomfortedAchior,andpraisedhimgreatly.

21

καί παραλαμβάνω αὐτός οζιας ἐκ ὁ ἐκκλησία εἰς οἶκος αὐτός καί ποιέω πότος ὁ πρεσβύτερος καί ἐπικαλέω ὁ θεός ἰσραήλ εἰς βοήθεια ὅλος ὁ νύξ ἐκεῖνος

AndOziastookhimoutoftheassemblyuntohishouse,andmadeafeasttotheelders;andtheycalledontheGodofIsraelallthatnightforhelp.