Ψαλμοί

Psalms - Chapter 103

1

ὁ δαυίδ εὐλογέω ὁ ψυχή ἐγώ ὁ κύριος κύριος ὁ θεός ἐγώ μαγαλύνω σφόδρα ἐξομολόγησις καί εὐπρέπεια ἐνδύω

BlesstheLord,Omysoul.OLordmyGod,thouartverygreat;thouhastclothedthyselfwithpraiseandhonour:

2

ἀναβάλλω φῶς ὡς ἱμάτιον ἐκτείνω ὁ οὐρανός ὡσεί δέρρις

whodostrobethyselfwithlightaswithagarment;spreadingouttheheavenasacurtain.

3

ὁ στεγάζω ἐν ὕδωρ ὁ ὑπερῷον αὐτός ὁ τίθημι νέφος ὁ ἐπίβασις αὐτός ὁ περιπατέω ἐπί πτέρυξ ἄνεμος

Whocovershischamberswithwaters;whomakesthecloudshischariot;whowalksonthewingsofthewind.

4

ὁ ποιέω ὁ ἄγγελος αὐτός πνεῦμα καί ὁ λειτουργός αὐτός πῦρ φλέγω

Whomakeshisangelsspirits,andhisministersaflamingfire.

5

θεμελιόω ὁ γῆ ἐπί ὁ ἀσφάλεια αὐτός οὐ κλίνω εἰς ὁ αἰών ὁ αἰών

Whoestablishestheearthonhersurefoundation:itshallnotbemovedforever.

6

ἄβυσσος ὡς ἱμάτιον ὁ περιβόλαιον αὐτός ἐπί ὁ ὄρος ἵστημι ὕδωρ

Thedeep,asitwereagarment,ishiscovering:thewatersshallstandonthehills.

7

ἀπό ἐπιτίμησις σύ φεύγω ἀπό φωνή βροντή σύ δειλιάω

Atthyrebuketheyshallflee;atthevoiceofthythundertheyshallbealarmed.

8

ἀναβαίνω ὄρος καί καταβαίνω πεδίον εἰς τόπος ὅς θεμελιόω αὐτός

Theygouptothemountains,anddowntotheplains,totheplacewhichthouhastfoundedforthem.

9

ὅριον τίθημι ὅς οὐ παραἔρχομαι οὐδέ ἐπιστρέφω καλύπτω ὁ γῆ

Thouhastsetaboundwhichtheyshallnotpass,neithershalltheyturnagaintocovertheearth.

10

ὁ ἐκ ἀποστέλλω πηγή ἐν φάραγξ ἀνά μέσος ὁ ὄρος διαἔρχομαι ὕδωρ

Hesendsforthhisfountainsamongthevalleys:thewatersshallrunbetweenthemountains.

11

ποτίζω πᾶς ὁ θηρίον ὁ ἀγρός προςδέχομαι ὄναγρος εἰς δίψα αὐτός

Theyshallgivedrinktoallthewildbeastsofthefield:thewildassesshalltake<b>ofthem</b>to<b>quench</b>theirthirst.

12

ἐπί αὐτός ὁ πετεινόν ὁ οὐρανός κατασκηνόω ἐκ μέσος ὁ πέτρος δίδωμι φωνή

Bythemshallthebirdsoftheskylodge:theyshallutteravoiceoutofthemidstoftherocks.

13

ποτίζω ὄρος ἐκ ὁ ὑπερῷον αὐτός ἀπό καρπός ὁ ἔργον σύ χορτάζω ὁ γῆ

Hewatersthemountainsfromhischambers:theearthshallbesatisfiedwiththefruitofthyworks.

14

ἐκ ἀνατέλλω χόρτος ὁ κτῆνος καί χλόη ὁ δουλεία ὁ ἄνθρωπος ὁ ἐκἄγω ἄρτος ἐκ ὁ γῆ

Hemakesgrasstogrowforthecattle,andgreenherbfortheserviceofmen,tobringbreadoutoftheearth;

15

καί οἶνος εὐφραίνω καρδία ἄνθρωπος ὁ ἱλαρύνω πρόσωπον ἐν ἔλαιον καί ἄρτος καρδία ἄνθρωπος στηρίζω

andwinemakesgladtheheartofman,tomakehisfacecheerfulwithoil:andbreadstrengthensman'sheart.

16

χορτάζω ὁ ξύλον ὁ πεδίον ὁ κέδρος ὁ λίβανος ὅς φυτεύω

Thetreesoftheplainshallbefull<b>ofsap</b>;<b>even</b>thecedarsofLibanuswhichhehasplanted.

17

ἐκεῖ στρουθίον ἐννοσσεύω ὁ ἐρωδιός ὁ οἰκία ἡγέομαι αὐτός

Therethesparrowswillbuildtheirnests;andthehouseoftheherontakestheleadamongthem.

18

ὄρος ὁ ὑψηλός ὁ ἔλαφος πέτρα καταφυγή ὁ χοιρογρύλλιον

Thehighmountainsarearefugeforthestags,<b>and</b>therockfortherabbits.

19

ποιέω σελήνη εἰς καιρός ὁ ἥλιος γιγνώσκω ὁ δύσις αὐτός

Heappointedthemoonforseasons:thesunknowshisgoingdown.

20

τίθημι σκότος καί γίγνομαι νύξ ἐν αὐτός διαἔρχομαι πᾶς ὁ θηρίον ὁ δρυμός

Thoudidstmakedarkness,anditwasnight;initallthewildbeastsoftheforestwillbeabroad:

21

σκύμνος ὠρύομαι ἁρπάζω καί ζητέω παρά ὁ θεός βρῶσις αὐτός

<b>even</b>younglionsroaringforprey,andtoseekmeatforthemselvesfromGod.

22

ἀνατέλλω ὁ ἥλιος καί συνἄγω καί ἐν ὁ μάνδρα αὐτός κοιτάζομαι

Thesunarises,andtheyshallbegatheredtogether,andshallliedownintheirdens.

23

ἐκἔρχομαι ἄνθρωπος ἐπί ὁ ἔργον αὐτός καί ἐπί ὁ ἐργασία αὐτός ἕως ἑσπέρα

Manshallgoforthtohiswork,andtohislabourtillevening.

24

ὡς μαγαλύνω ὁ ἔργον σύ κύριος πᾶς ἐν σοφία ποιέω πληρόω ὁ γῆ ὁ κτῆσις σύ

Howgreatarethyworks,OLord!inwisdomhastthouwroughtthemall:theearthisfilledwiththycreation.

25

οὗτος ὁ θάλασσα ὁ μέγας καί εὐρύχωρος ἐκεῖ ἑρπετόν ὅς οὐ εἰμί ἀριθμός ζῷον μικρός μετά μέγας

<b>Sois</b>thisgreatandwidesea:therearethingscreepinginnumerable,smallanimalsandgreat.

26

ἐκεῖ πλοῖον διαπορεύομαι δράκων οὗτος ὅς πλάσσω ἐνπαίζω αὐτός

Theregotheships;<b>and</b>thisdragonwhomthouhastmadetoplayinit.

27

πᾶς πρός σύ προςδοκάω δίδωμι ὁ τροφή αὐτός εὔκαιρος

Allwaituponthee,togivethem<b>their</b>foodindueseason.

28

δίδωμι σύ αὐτός συνλέγω ἀναοἴγω δέ σύ ὁ χείρ ὁ σύμπας πίμπλημι χρηστότης

Whenthouhastgiven<b>it</b>them,theywillgather<b>it</b>;andwhenthouhastopenedthinehand,theyshallallbefilledwithgood.

29

ἀποστρέφω δέ σύ ὁ πρόσωπον ταράσσω ἀντι ἀνααἱρέω ὁ πνεῦμα αὐτός καί ἐκλείπω καί εἰς ὁ χοῦς αὐτός ἐπιστρέφω

Butwhenthouhastturnedawaythyface,theyshallbetroubled:thouwilttakeawaytheirbreath,andtheyshallfail,andreturntotheirdust.

30

ἐκ ἀποστέλλω ὁ πνεῦμα σύ καί κτίζω καί ἀνακαινίζω ὁ πρόσωπον ὁ γῆ

ThoushaltsendforththySpirit,andtheyshallbecreated;andthoushaltrenewthefaceoftheearth.

31

εἰμί ὁ δόξα κύριος εἰς ὁ αἰών εὐφραίνω κύριος ἐπί ὁ ἔργον αὐτός

LetthegloryoftheLordbeforever:theLordshallrejoiceinhisworks;

32

ὁ ἐπιβλέπω ἐπί ὁ γῆ καί ποιέω αὐτός τρέμω ὁ ἅπτομαι ὁ ὄρος καί καπνίζω

wholooksupontheearth,andmakesittremble;whotouchesthemountains,andtheysmoke.

33

ᾄδω ὁ κύριος ἐν ὁ ζωή ἐγώ ψάλλω ὁ θεός ἐγώ ἕως ὑποἄρχω

IwillsingtotheLordwhileIlive;IwillsingpraisetomyGodwhileIexist.

34

ἡδύνω αὐτός ὁ διαλογή ἐγώ ἐγώ δέ εὐφραίνω ἐπί ὁ κύριος

Letmymeditationbesweettohim:andIwillrejoiceintheLord.

35

ἐκλείπω ἁμαρτωλός ἀπό ὁ γῆ καί ἄνομος ὥστε μή ὑποἄρχω αὐτός εὐλογέω ὁ ψυχή ἐγώ ὁ κύριος

Letthesinnersfailfromofftheearth,andtransgressors,sothattheyshallbenomore.BlesstheLord,Omysoul.